Globális trendek 2025

Minden évben, amikor a Wikimédia Alapítvány megkezdi a jövő évre vonatkozó éves tervezést, összeállítunk egy listát azokról az trendekről, amelyekről úgy gondoljuk, hogy valószínűleg jelentős hatással lesznek a Wikimédia-mozgalom és -projektek működésének kontextusára. Olyan konkrét online trendeket azonosítunk, amelyek a küldetésünk szempontjából a legfontosabbak, mint például a változások abban, hogy az emberek hogyan és hol keresnek információt az interneten, és hogyan járulnak hozzá az információkhoz, a félretájékoztatás és a dezinformáció terjedése az online terekben, valamint az online információszolgáltatókra vonatkozó szabályozás fejlődése. Ez az elemzés lehetővé teszi számunkra, hogy tervezésünket a következő vezérkérdéssel kezdjük: „Mire van szüksége a világnak most a Wikimédiától?”.

Ez a kérdés a mozgalommal folytatott és a mozgalmon belüli beszélgetések mozgatórugója. Az elmúlt évekhez hasonlóan az alábbi tendenciák is afelé mutatnak, hogy a jelenlegi technológiai, geopolitikai és társadalmi környezetünk mennyire más, mint a Wikipédia alapításának idején, és miképp kell továbbra is alkalmazkodnunk és fejlődnünk. Ezek mindegyike alakítja éves tervünket, valamint a jövőnket befolyásoló stratégiákat; a szerkesztők erősebb technológiai eszközökkel és biztonsági intézkedésekkel történő jobb védelmétől kezdve a Wikimédia-tartalmak a közönséghez új módon történő eljuttató kísérletekig. 

Változások abban, hogy az emberek hogyan és hol kapják és adják át az információkat

Az online információkba vetett bizalom csökken, és a széles körű konszenzus arról, hogy milyen információk igazak és megbízhatóak, egyre inkább széttöredezik. Tavaly megjegyeztük, hogy a fogyasztókat elárasztják az online információk, és egyre inkább azt szeretnék, ha azokat megbízható emberek gyűjtenék össze. A Google „AI overviews” és más mesterséges intelligencia-alapú keresők bevezetésével sok embernek segít a világhálón információt keresni a mesterséges intelligencia. Ennek ellenére a MI-alapú keresés még mindig nem előzte meg az emberek információszerzésének más módjait (pl. hagyományos webes keresőmotorok vagy közösségi platformok által). Ugyanakkor azt látjuk, hogy a tavaly megfigyelt tendencia, miszerint megbízható és hiteles emberekre támaszkodunk, erősödött: az emberek egyre szkeptikusabbak a hagyományos tudáshordozókkal szemben, mint például a kormányzati intézmények és a média, és ehelyett egyre nagyobb számban fordulnak az online személyiségek felé, akik egyre nagyobb hatást gyakorolnak arra, hogy az emberek miben hisznek és bíznak. Az online személyiségek (pl. podcasterek, vloggerek) a közösségi platformokon egyre nagyobb szerepet játszanak az olyan fontos események befolyásolásában, mint a politikai választások világszerte. Azáltal, hogy az emberek olyan személyiségeket keresnek, akik osztják ideológiájukat és demográfiai jellemzőiket, egyre inkább elszigetelt buborékokba kerülnek, amelyek széttöredezik a tények körüli közös konszenzust.

Az emberek lelkesen vesznek részt olyan online terekben, amelyek ösztönző kapcsolatot biztosítanak. Egy olyan weboldalként, amely több százezer Wikimédia-szerkesztő közreműködésére és idejére támaszkodik, szorosan követjük a trendeket, hogy az emberek hol és hogyan járulnak hozzá az online tartalmakhoz. Tavaly kiemeltük, hogy az emberek számára ma már számos jutalmazó, hatékony mód áll rendelkezésére a tudás online megosztására. Idén azt figyeltük meg, hogy az emberek világszerte lelkesen csatlakoznak és osztják meg tudásukat és szakértelmüket kisebb, érdeklődésen alapuló csoportokban (olyan platformokon, mint a Facebook, a WhatsApp, a Reddit és a Discord). Ezek a terek világszerte egyre népszerűbbek és az emberek jobban érzik magukat a részvételben, mint a széles, általános közösségi csatornákon. Az önkéntesek egy elkötelezett magja tartja fenn ezeket a közösségeket, olyan létfontosságú tevékenységeket végezve, mint a moderálás és az újonnan érkezők mentorálása.

A fiatalok számára különösen a videójátékok olyan részvételi térré váltak, amely vetekszik a közösségi médiával. A játékközösségek olyan platformokon alakultak ki, mint a Discord és a Twitch, ahol az emberek aktívan
bevonódnak és alkotnak közösségben – eseményeket szerveznek vagy moderálják a felhasználói tartalmakat és viselkedéseket – nem csak játszanak. A platformok kihasználják a játékokat, hogy a nem kapcsolódó termékekkel kapcsolatos felhasználói elkötelezettséget növeljék, mint például a The New York Times sikeres és növekvő játékrovata.

Az emberek véges mennyiségű időt tudnak online tevékenységekre fordítani, és gyanítjuk, hogy a Wikimédia-projektekben szerkesztőként regisztráló új emberek számának csökkenésének egyik oka – amely 2020–2021-ben kezdődött és a mai napig tart – összefüggésben lehet azzal, hogy egyre népszerűbb és vonzóbb más jutalmazó online terekben való részvétel.

Az online információk terjesztésének és szabályozásának változásai 

Az emberek által létrehozott és ellenőrzött digitális információ a legértékesebb eszköz a MI-technológiai platformok háborújában. Tavaly azt jósoltuk, hogy a mesterséges intelligenciát fegyverként fogják használni az online dezinformáció létrehozásában és terjesztésében. Idén azt látjuk, hogy alacsony minőségű MI-tartalmaket nem csak hamis információk terjesztésére, hanem meggazdagodási céllal is gyártanak, elárasztva az internetet. A megbízhatóan, ember által előállított, magas minőségű információ egyre fogyatkozó és értékes árucikké vált, amelyet a technológiai platformok versengve igyekeznek learatnia világhálóról, és új keresési módokon keresztül (mind a MI, mind a hagyományos keresés által) terjeszteni a platformjaikon. Az emberek által létrehozott online tartalmak kiadói több iparágban (például számos nagy hír- és médiavállalat világszerte) úgy reagálnak, hogy tartalomlicenc-szerződéseket kötnek a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokkal, és fizetési falat vezetnek be, hogy megvédjék magukat a visszaélésszerű újrafelhasználástól. Ezek a korlátozások tovább csökkentik a nagyközönség számára az ingyenes, jó minőségű információk elérhetőségét.

A semleges és ellenőrizhető információkért folytatott harc veszélyezteti a tudásprojektekhez való hozzáférést és azok közreműködőit. Tavaly kiemeltük, hogy a szabályozás világszerte joghatóságonként eltérő kihívások elé állítja az online információmegosztó-projekteket. Ebben az évben az ellenőrzött, független információk online megosztásával kapcsolatos kihívások jelentősen megnőttek. Az olyan fogalmak, mint a „tények” és a „semlegesség” jelentése körüli közmegegyezés egyre inkább széttöredezett és átpolitizált. Bizonyos érdekcsoportok, befolyásos szereplők és egyes kormányok aláássák azon online források hitelességét, amelyekkel nem értenek egyet, míg mások pedig megpróbálják elhallgattatni az információforrásokat obstruktív pereskedéssel.

Világszerte egyre több olyan jogszabály van, amely az online technológiai platformok szabályozására törekszik, és nem ad teret a közérdekű nonprofit platformoknak, például a nyílt tudomány kezdeményezéseinek, a közösségi kiszervezésre alapuló tudás- és kulturálisörökség-repozitóriumoknak és az online archívumoknak. A mindenre egyformán érvényes online szabályozás veszélyeztetheti a közreműködők és a közönség magánéletét ezeken a platformokon, és veszélyeztetheti a közösségi tartalom moderálásának gyakorlatát. Például az olyan törvények, amelyek arra kényszerítenék a platformokat, hogy ellenőrizzék a látogatók vagy közreműködők személyazonosságát és nyomon kövessék a tevékenységüket, veszélyeztethetik az emberek magánéletét és biztonságát az információkhoz való hozzáférés vagy azok megosztása során. Azon szabályozások, amelyek a platformoktól a félretájékoztatásnak minősített tartalom azonnali eltávolítását követelik meg, ellentétesek az ezek kezelésére beépített biztosítékokkal rendelkező, közösségi konszenzuson alapuló platformokkal, amelyek a profit helyett a pontosságot helyezik előtérbe.

Mi következik, és hogyan csatlakozhatsz a diskurzushoz

Ahogy a közösségnek a trendekről szóló korábbi frissítéseink esetében, ez sem a mozgalmunk előtt álló veszélyek és lehetőségek teljes és átfogó listája, hanem inkább egy módja annak, hogy elkezdjük megvitatni és összehangolni, hogy hogyan tudunk megfelelni annak, amire a világnak szüksége van tőlünk, miközben elkezdjük a következő pénzügyi év tervezését. Az év elején Selena Deckelmann termék- és technológiai igazgató felkérte globális közösséget annak megosztására, hogy milyen trendeket és változásokat tartanak a legfontosabbak – arra biztatunk mindenkit, hogy folytassuk ezt a diskurzust ezen a vitalapon. Az elkövetkező hónapokban a Wikimédia Alapítvány közzéteszi éves tervezetét, hogy meghatározza a következő évre javasolt munkánkat ezekre a trendekre reagálva. Bizonyos munkálatok már zajlanak: például az új szerkesztők számának csökkenése miatt újfajta „szerkesztési ellenőrzéseket”, intelligens munkafolyamatokat vezetünk be, amelyek megkönnyítik az újonnan érkezők számára a konstruktív mobilszerkesztést, és növelik annak valószínűségét, hogy a későbbiekben is közreműködnek. Örömmel várjuk a további közösségi megbeszélgetéseket arról, hogyan védhetjük és gyarapíthatjuk a szabad tudást célzó projektjeinket a változó társadalmi/technikai környezetben.